Aranykerék

A négy legrégebbi KRESZ-tábla

Közúti jelzőtáblák és más közlekedési szabályok az 1909-es párizsi egyezményben

2019. január 09. - Aranykerék

A KRESZ ősének egy 1910-es belügyminiszteri rendelet tekinthető, jóllehet a középkortól (1597-től) kezdve készültek törvények az utak forgalmának szabályozására. A rendelet az 1909-ben Párizsban tartott nemzetközi konferencián aláírt egyezmény alapján készült, legfontosabb újításai közé tartozott (a nemzetközi normákat követve), hogy a fellendülő gépjármű-közlekedés biztonságának növelése érdekében közúti jelzőtáblák felállítását írta elő. Ugyanezen a konferencián fogadták el, hogy Magyarország államjelzése a H betű, amit fel kell tüntetni a külföldre utazó járműveken.

A rendelet kizárólag a gépjárművekkel foglalkozik, a gyalogosok vagy például az akkoriban még széles körben használt lovaskocsik közlekedését nem szabályozta. Utóbbira továbbra is az 1890. évi I. törvény volt érvényben. A szabályok szerint az út bal oldalán kellett közlekedni. A járművek közlekedését műszaki vizsgához, a sofőrök alkalmasságát jogosítvány megszerzéséhez kötötték. Sebességkorlátozások, műszaki előírások mellett előírta a rendelet, hogy a dudát rendszeresen használni kell.

KRESZ-táblák 1910-ben

Az 1910-es belügyminiszteri rendelet – jóváhagyva a párizsi egyezményben bevezetett szimbólumokat – 4 féle közúti jelzőtáblát vezetett be:

Akadályjelzések az utakon:

  • kanyarulat
  • bukkanó
  • vágánykeresztezés
  • útkeresztezés

  Az 1909-es párizsi konferencián elfogadott közúti jelzések

Az 1908 októberében kezdődő és 1909. október 11-én a 24 oldalas egyezmény aláírásával záruló párizsi konferencián Magyarország is részt vett egy 6 tagú bizottsággal. A rendezvény céljául tűzték ki a műszaki és közrendészeti kérdések megvitatását, felismerve a gépjárműforgalom gyors növekedését. Egységes szemlélettel kialakított szabályokra tettek ajánlásokat a résztvevő országok kormányainak.

Az újonnan bevezett táblák kör alakúak, kék hátterűek voltak, fehér színű szimbólumokat tartalmaztak. Mind a négy tábla egy-egy veszélyhelyzetre hívta fel a figyelmet. A kör alapot csak több évtizeddel később váltották fel a háromszög alakú táblák, de a kék-fehér szín még egy darabig megmaradt.

Veszélyhelyzetre figyelmeztető táblák Csehszlovákiában, 1938-ban

Az első KRESZ-szabályok

Az 1910-es rendelet rögzíti a gépjárművekkel szemben támasztott műszaki követelményeket. A gépkocsi akkor vehet részt a közúti forgalomban, ha biztonságosan kormányozható és fékezhető, elfogadhatóan csendesen jár, füstje és gőze a járókelők és az igásállatok számára a szükségesnél nagyobb terhet nem jelent. Az autóknak kétkerékfékkel és rögzítőfékkel kellett rendelkezniük. A 350 kg-nál nagyobb saját tömegű járműveknek hátrameneti fokozattal kellett rendelkezniük, az ennél könnyebb járműveknél ez nem volt feltétel. Minden járművet hegytámasszal kell felszerelni. (A hegytámasz egy leereszthető rúd, amit a kocsi aljára szerelnek fel. Célja, hogy a lejtőn megakadályozza a visszagurulást, emelkedőn segítse az indulást.)

A járműveket fényjelző berendezéssel kell felszerelni: előre két darab megfelelő fényerejű reflektort, hátra egy darab kisebb lámpa a rendszámtábla megvilágítása érdekében. Kötelező tartozék volt még autóknál a mély hangú, motorkerékpároknál a magas hangú kürt is.

A gépjárművek alkalmasságát szakértőknek kell megvizsgálniuk. Az autóbuszoknál, taxiknál ezt a vizsgálatot évente kell elvégezni. Ugyanakkor a sofőr indulás előtt köteles meggyőződni járműve üzem- és közlekedésbiztonságáról. A rendelet előírta, hogy csak az vezethet gépjárművet, aki vezetői tudásából vizsgát tett. A sofőrök és a járművek vizsgáztatását is megszervezték, ehhez gépjárműkerületeket határoztak meg. A vizsgáztatás a kerületek székhelyein történt.

Csonka János a saját készítésű autójában, a budapesti Műegyetem udvarán, 1905-ben

A rendelet általános érvényű sebességkorlátozásokat is bevezetett. Lakott területen belül a személygépkocsik számára 3000 kg-ig 25 km/h, 3000 kg felett 20 km/h volt a megengedett legnagyobb sebesség, feltéve ha az út teljesen szabad. Forgalmasabb útvonalakon, szűkebb utcákban, kanyarokban és a kereszteződésekben, vasúti átjárókban a lépésben haladó lovaskocsi tempójára kellett lassítani. Ha a közelben a lovaskocsi elé fogott vagy a hajtott állatok nyugtalankodnak, a gépjárművel kötelező megállni.

Autóbuszok számára útvonalanként, az útvonal jellegéhez igazított sebességhatárok voltak érvényben.

Az is az előírások között szerepelt, hogy a kürtöt rendszeresen használni kell, különösen kereszteződéseknél, elindulásnál. Nagyobb forgalmú utakon időnként hangjelzést kell adni.

Részlet a párizsi egyezményből: "Hongrie H / Hungary H"

Kötelező volt a rendszámtábla használata. A magántulajdonban lévő autókat fehér alapon vörös betűből és fekete számokból álló rendszámtáblákkal látták el. A közforgalomban használt autóknál pont fordítva, fekete alapon vörös betűk és fehér számok álltak a táblákon.

A külföldre távozó járműveken fel kell tüntetni Magyarország autójelét, a H betűt.

Gépjárműkerületek

Az országot 15 kerületre osztották. Ez azt jelentette, hogy a járművek és a sofőrjelöltek vizsgáztatására 15 helyet jelöltek ki az országban, és meghatározták az egyes vizsgaközpontokhoz tartozó körzeteket. Ezeket különböző betűjelzésekkel látták el, ezek a betűk a rendszámtáblákra is felkerültek. Kivéve Budapestet, ahol betűk helyett római számokkal (I. és II.) kezdődtek a rendszámok. Ugyanakkor a Budapesten vizsgáztatott, de a városon kívülről érkezett járműveken a "B" betűt használták. Budapest mellett Fiume is önálló körzet volt, az "F" jelzést csak a város járművei használták. A "G" és a "T" betűket két gépjárműkerület is használta, ott a számtartományt osztották ketté, annak érdekében, hogy a kerület jelölve legyen a rendszámtáblákon.

A Dnyeszter folyón komppal átkelő utasok, a zágrábi gépjárműkerületben vizsgáztatott járművel, az első világháború idején (A "H" betű az országot, a "C" betű a kerületet jelöli.)
Forrás: Wikimedia Commons / Osztrák Nemzeti Könyvtár

A 15 kerület székhelye:

  • I-II. (római számok): Budapest
  • B: Budapest
  • C: Zágráb
  • D: Debrecen
  • E: Pécs
  • F: Fiume
  • G (001–200): Győr
  • G (201–400): Sopron
  • K: Kassa
  • O: Kolozsvár
  • P: Pozsony
  • R: Brassó
  • S: Szeged
  • T (001–200): Temesvár
  • T (201–400): Arad

1910-ben 1047 db gépjármű kapott rendszámtáblát. A kerületeket egészen 1930-ig jelölték a rendszámtáblákon, ekkor egy újabb rendelet módosította az addigi körzethatárokat, és már 18 kerületet (ugyanennyi vizsgaközpontot) határozott meg.

Fenn vagyunk a Facebook-on: Aranykerék.blog
Csatlakozz, hogy időben értesülhess az újabb bejegyzésekről.

Ajánljuk a blog többi cikkét is: Aranykerék blog

Felhasznált és ajánlott irodalom

  • A m. kir. belügyminiszter 1910. évi 57.000. számú rendeletével kiadott szabályzat a gépjárművek közúti forgalmáról (hivatkozás)
  • Bálint Sándor: Autózásunk hőskora. Gondolat, Budapest, 1986.
  • Dr. Kósa László: A közúti közlekedés rendjének szabályozása 1872-től napjainkig, különös tekintettel Budapestre. 2006. (hivatkozás)
  • Gégény István: A KRESZ története. 2010. (hivatkozás)
  • Wikimedia Commons: Diagrams of warning road signs by 1909 Paris convention (hivatkozás)
  • Wikimedia Commons: Convention internationale relative à la Circulation des Automobiles, Paris, 1909 (hivatkozás)

A nyitókép: Főút Szolnok és Szajol között, balra a Tisza gátja, fortepan.hu / Lissák Tivadar, 1935, képszám: 73119
A többi kép forrása a Wikimedia Commons.

A bejegyzés trackback címe:

https://aranykerek.blog.hu/api/trackback/id/tr314551330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

UV pót 2019.01.11. 11:23:27

Az nem bukkanó, henam egyenetlen útfelület.

Berelhetoreklamfelulet 2019.01.11. 11:24:06

"3000 kg-ig 25 km/h, 2000 kg-ig 20 km/h"
Nem tűnik legitnek 3000kg-os korlát, mikor az ezelőttinél 350kg-nál volt korlátozás.
Valamelyik szám szerintem nem jó, de csak tipp.

UV pót 2019.01.11. 11:26:40

A bukkanó pedig a beláthatóság korlátozottságát jelenti, mint az közismert. :-)

UV pót 2019.01.11. 11:30:17

Az a "kanyar" inkább 'veszélyes útkanyarulat', nem?

Aranykerék 2019.01.11. 13:30:00

@Berelhetoreklamfelulet:
Jogos, a 2000 a hibás. Köszönöm, javítom a bejegyzést. A jogszabály szövege egészen pontosan a következő:

47. §.
A városok és községek belterületén — ha teljesen szabad az ut — a személyszállításra szolgáló és 3.000 kg-nál nem nehezebb gépjárművek legfeljebb 25 km. óránkinti menetsebességgel vezethetők, a 3.000 kg.-nál nehezebb gépjárművek pedig 20 km. óránkinti sebességnél nagyobb sebességgel nem haladhatnak.
A társaskocsi-iparban használt gépjárművekre, továbbá pótkocsi-kapcsolással közlekedő teherszállító gépjárművekre a forgalmi engedély kiszolgáltatása alkalmával állapittatik meg a legnagyobb menetsebesség.

3. §.
[...] A 350 kg.-nál nehezebb gépjárműveknek a vezető üléséből hátrafelé is indithatóknak kell lenniök. [...]

Aranykerék 2019.01.11. 13:37:16

@UV pót:
A több mint 100 éves nyelvezetet használó jogszabály egészen pontosan a következő elnevezéseket használja:
"Akadályjelzések az utakon: bukkanó, kanyarulat, vágánykeresztezés, útkeresztezés"

Berelhetoreklamfelulet 2019.01.11. 15:12:19

@Aranykerék:
Hát ez akkor érdekes. Milyen jármű lehetett akkoriban 3000kg-nál nehezebb városi forgalomban?
Tank? Vonat?

efi 2019.01.12. 20:58:23

A vasúti kereszteződés jel az vajon a sínt vagy a sorompót jelképezett? Az első logikusabbnak tűnik (nem volt mindenhol sorompó), viszont nem szimmetrikusak a függőleges vonalak, az meg inkább sorompó.

Aranykerék 2019.01.13. 16:39:28

@efi:
Erre a kérdésre a hivatkozott források nem adnak támpontot. Éppúgy lehet egy kerítés vagy a szakállas sorompó eleme a stilizált rajzon.
Érdekesség, hogy az eredeti francia egyezményben a táblákat feliratokkal is ellátták azok számára, akiknek a rajz nem lenne elég érthető. Ezt több országban így használták. :-)
commons.wikimedia.org/w/index.php?title=File%3AConvention_internationale_relative_%C3%A0_la_Circulation_des_Automobiles%2C_Paris%2C_1909.pdf&page=22

UV pót 2019.01.15. 08:51:25

@Aranykerék: akkor sjnos teljesen rosszul fordították őket, hiszen az eredetiben 'Cassis (Uneven road)' = 'egyenetlen útburkolat', 'Virage' (Sharp turn)' = 'veszélyes/éles útkanyarulat', 'Passage `a niveau' (Level crossing)' = 'szintbeli kereszteződés' és 'Croisement (Cross roads) = 'útkereszteződés' szerepel, és ez a rossz fordítás lehet a bűnös abban, hogy az emberek nagy része nem tudja, hogy a 'bukkanó' nem 'egyenetlen útfelület', hiába jó ma már a táblák elnevezése...

UV pót 2019.01.15. 08:56:02

@Aranykerék: a cseh szöveg is az útburkolat minőségére utal.

¿Qué tapas hay? 2019.01.26. 22:55:11

@Aranykerék: @UV pót: Ebben a kérdésben mindenkinek igaza van. A cassis (amikor épp nem feketeribizli) az úton keresztülhaladó vízelvezető árkot, vagy nem belátható mélyedést jelent. Az 'uneven road' itt egyaránt utal az út magassági vonalvezetésére és a minőségére is. A bécsi egyezmény egyértelműbben fogalmaz (l. A melléklet 7. cikk), a kétpupú jel (KRESZ 76. ábra) EGYARÁNT jelent nem belátható mélyedést, szabadlátást korlátozó domború hidat, vagy dombot ÉS rossz állapotú úttestet is. (7. Profil irregulier: Pour annoncer l'approche de cassis, de ponts en dos d'âne, de dos d'âne ou de passages ou la chaussée est en mauvais état, il sera employé le symbole A7a.) A bécsi egyezmény vezette be a bukkanók alternatív jelölését (A7b bukkanó (KRESZ 75. ábra, A7c beláthatatlan mélyedés (Magyarországon nem használt)). További mentség a bukkanósoknak, a kétpupú jel a KRESZ '76 bevezetéséig Magyarországon egyértelműen bukkanót jelzett (vö. 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet 23. § (3) a)), '76-tól vette át ezt a jelentést a bécsi A7b (KRESZ 75. ábra) szerinti jel.