Aranykerék

Az Indul a bakterháztól a Gumivasútig

Vasútvonal Kunszentmiklós-Tasstól Dunapatajon át Bajáig

2019. január 11. - Aranykerék

kepkivagas_bakterhaz02.PNGAz 1979-ben készült, majd 1980. november 12-én bemutatott Indul a bakterház című film egyike a legismertebb, legtöbbször idézett magyar vígjátékoknak. Kevéssé él a köztudatban azonban egy másik, két-három évtizeddel korábbra visszanyúló, hasonlóan filmbe illő történet: a Gumivasút létrehozása.

A szintén sokszor idézett A tanú című film korszakában megalkotott Gumivasút nem más volt, mint az Indul a bakterház forgatási helyszínét adó vasútvonal meghosszabbítása. Míg a filmben látható bakterház a valóságban is létező Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonal egyik megállóhelyén állt, a Gumivasút ennek folytatása, a Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal lett volna. Ha elkészült volna. A Duna bal partján fekvő településeket összekötő vasutat sínek és mozdonyok nélkül, vonatpótló autóbuszokkal nyitották meg 1956. szeptember 9-én, mert a tervezett határidőig csak a vasúti töltés készült el. A soha meg nem épült vasútvonalon 1971 végéig utaztak vonatjeggyel a MÁV utasai.

Csabony vasúti megállóhely és őrhely

Csabony megállóhely egyike lehetne az ország számtalan megszűnt, mára elfeledett vasúti megállóhelyeinek. Egy oka van, ami miatt mégsem került le teljesen a térképről: Itt forgatták az Indul a bakterház című film emlékezetes jeleneteit. (További forgatási helyszínek voltak Ócsán és Vecsésen.)

kepkivagas_bakterhaz01.PNG

Jelenet a filmből

Az Indul a bakterház egyike a legsikeresebb (Imdb.com: 10/8,4, port.hu: 10/9,3), legtöbbet idézett magyar filmeknek, az elhangzó mondatok nagy része szállóigévé vált (beleértve magát a címet is). Az egykori vasúti terület népszerű célpont lett az érdeklődők (és a geoláda-keresők) számára, felkerült a helyszín a turistautak.hu és a geocaching.hu térképi adatbázisába is.

kepkivagas_csabony01.PNG

Csabony v.m., Dunavecse és Szalkszentmárton között, az 1941-es katonai felmérés térképén
Forrás: mapire.eu

Sajnos az őrházból és a többi épületből mára szinte semmi nem maradt, mint ismert, a film végén a bakterházat összedöntötték. Az azóta eltelt évtizedekben a többi épület is az enyészeté lett. A megmaradt emlékek a sínek, a bazalt kockakőből kirakott vasúti átjáró, a póznák, esetleg néhány tégla maradt. A filmben látottaktól ellentétben a valóságban itt nem volt sorompóval biztosítva az útátjáró, azt úgy hozták ide a forgatásra mint kelléket.

Az egykori Csabony megállóhely és az átjáró környéke, 2005-ben
Forrás: vasutallomasok.hu / Janicsák József

A filmet Mihályfy Sándor rendezte, forgatókönyvét – Rideg Sándor első és egyben legismertebb regényéből – ugyanaz a Schwajda György írta, aki A rátóti legényanya című regényt, és az ebből készült A legényanya című filmszatírát is jegyzi (utóbbit Garas Dezsővel közösen). Olyan kiváló színészek szerepeltek a filmben, mint Koltai Róbert (a Szabó bakter), Haumann Péter (a patás), Pécsi Ildikó (mint Csámpás Rozi), Horváth Teri (a banya), Molnár Piroska (Bendegúz anyja), de emlékezetes Buga Jóska ("aki nem szép ember, de gavallér") szerepében Csákányi László, a Koncz bácsit megformáló Bánhidi László, vagy a piócásembert eljátszó Szilágyi István, és természetesen a Bendegúzt felejthetetlenül alakító 13 éves Olvasztó Imre. További szerepekben ott van még a két csendőrt alakító Farkas Antal és Harsányi Gábor, az "ebenguba" susztert játszó Zách János, a marhakereskedő szerepében Gyulay Károly, vagy a dinnyecsőszt alakító, a statiszták közül beugró Cuczor László. És persze felkerült a stáblistára Bundás, a kutya, és Sanyi, a ló is.

Csákányi László, Horváth Teri, Pécsi Ildikó és Haumann Péter
Forrás: imdb.com

A filmforgatásról több anekdota ismert, a színészeknek a különböző riportműsorokban sokszor el kellett mesélniük ezeket a történeteket: Bendegúz szereplőválogatása a rendező "fenékbe billentésével", Koltai beugrása Bencze Ferenc helyére, majd kiugrása a zárójelenetből egy szerencsétlen szemsérülés miatt, vagy a megismételhetetlen "nyakleves", amit Bendegúz az édesanyjától kapott. (Linkek a Felhasznált és ajánlott irodalom című fejezetben.)

Csabony megállóhely és a filmben látott útőrház a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonalon, Dunavecse és Szalkszentmárton állomások között volt. Ezen a vasútvonalon 2007 óta nincs személyszállítás, de maga a megállóhely már korábban megszűnt. (A közelben található a Csabonyi szőlők autóbusz-megállóhely.)

A 196-os őrház

A filmmel ellentétben Rideg Sándor regényében elhangzik a helyszín is, ahol a történet játszódik:

Hosszú órák óta mentünk a lógó fülű lovakkal, amikor katasztrófa érte a kupecet. Az egyik gebéje keresztbe feküdt az országúton, és se kuk, se bakk: minden szó nélkül megdöglött. Láttam én gyászesetet máskor is, de ilyent a plébános se látott. A döglött ló ránk vicsorította a fogait, úgy nevetett.

A patás csaknem megháborodott a bánattól. Sírt, rítt. [...]

– Legalább a bőrit lenyúzhatnám – rítt a patás. – Még a bicskám sincs nálam, igaz, hogy azt is ellopták a pipámmal együtt... Nincs egy bicskád véletlenül, Bendegúz?

– Dehogy van bicskám – mondom néki. Még az hiányzott volna, hogy meggyalázza apám bicskáját. Én majd csak kiheverem a gyalázatot, ha tehénpásztor leszek, de a bicska az más valami. [...]

– A vecsési határba’ vagyunk – nyögdécselte –, ha ügyes vagy, félóra alatt eléred a bakterházat, oszt kérsz egy bicskát vagy kést Szabó baktertul. Ugye, elmégy, testvér! Tudod, testvér, a legdrágább dolog a lóbőr... Ha le tudom nyúzni, új lovat veszek az árán, és neked adom a nadrágszíjamat. Indulj, testvér, szaporán hozd el a bakter bicskáját, mert addig nem tudok innen elmenni egy lépést se. Nem hagyhatom itt a bőrit. Huszonöt pengő károm van – így a patás.

A regény tehát valahol Vecsés közelében játszódik. Nem véletlenül. Rideg Sándor 1943-ban megjelent művében visszaköszönnek az önéletrajzi elemek, Bendegúz és a többiek megformálásában az írót a saját gyermekkori, kamaszkori élményei ihlették.

Rideg Sándor öt elemi osztályt végzett Monoron, majd 1914-től (9 éves korától) a 4-es számú főút (a mai Üllői út vége) és a Budapest–Cegléd-vasútvonal kereszteződésében lévő 196-os őrhelyen volt cseléd. Az őrhelyen a baktert Szabó Istvánnak hívták. Szabó bakter 1909. január 29-én nősült Rákóczifalván, majd feleségével, Erzsébettel előbb Monorra, onnan egy évvel később a vecsési 196-os őrhelyre kerültek, ahol Szabó 26 éven át volt szolgálatban. Hat gyerekük született, de két fiuk még csecsemőként, egy lányuk 15 évesen meghalt. A három életben maradt leány mellé fogadták fel Rideg Sándort cselédfiúnak, aki 4 éven át szolgált az őrházban. Miután apját behívták katonának, a cselédfiú a család egyetlen keresőjévé vált. De később volt csikós, gyári munkás, vasúti altiszt, péklegény is.

Szabó István, azaz Szabó bakter
Forrás: vecseshirek.hu

Feltételezések szerint a lókupecet, az egyik közeli őrházban szolgáló Koncz bácsit, és a két csendőrt is valós személyekről mintázta az író.

A hozzátartozók beszámolói szerint Szabó István 26 évnyi vasutas pályafutásának egy vasúti baleset vetett véget. 24 órás szolgálatban, éjjel 2 órakor elaludt szolgálati helyén, a sorompót nem engedte le, egy motoros pedig a vonat elé hajtott. Szabót két hónap börtönbüntetésre ítélték és családjával költözniük kellett a bakterházból.

kepkivagas_vecses01.PNG

Bakterházak (Wh. = Wächterhaus jelzéssel) a harmadik katonai felmérés (1869–1887) térképén. A Vecsés állomástól (E.St.Vecsés néven) délkeletre a 198-as őrház (napjainkban Vecsés-Kertekalja). Attól északnyugatra a 196-os őrház (ma az Üllői út vége), Szabó István őrhelye.
Forrás: mapire.eu

A Gumivasút

Gumivasútként a filmbéli Bakterháznak forgatási helyszínt biztosító Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonal tervezett meghosszabbítását, a 161b jelű Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonalat gúnyolták. Egyszerűen azért, mert bár a tervezett vasút sohasem készült el, de a hivatalos vasúti menetrendben létező vasútvonalként benne szerepelt, ahol vasúti díjszabással, de vonatpótló buszokkal, illetve teherautókkal végezték a vasúti személy- és áruszállítást. A forgalom nem közúton, hanem a már megépült alépítményen, vasúti töltésen, tehát földúton zajlott. Ily módon 1956. szeptember 10-től közlekedett vonatpótló járat a Gumivasúton. A "vasútállomásokon" (ezeket út menti lakóházakból alakították át) volt forgalmi iroda, jegypénztár és váróterem. A vonatpótlást Ikarus 30-as és Ikarus 60-as autóbuszokkal, illetve a nem sokkal később beindult áruszállítást Csepel teherautókkal végezték.

Ikarus 60 típusú autóbusz egy AKÖV-telephelyen, 1960-ban
Forrás: Wikimedia Commons / Fortepan / UVATERV

A Dunapatajt, Kalocsát és Baját összekötő vasút megépítését már a 19. század végétől, a 20. század elejétől tervbe vették, de sosem volt rá elegendő pénz, a párhuzamos vonalak kiépültével pedig már nem volt prioritás. A laza, puha, tőzeges, egykori ártéri, iszapos talaj egyébként is megnövelte a költségeket. A nehézségekről – a jellegzetes optimista stílusban – a Filmhíradó 1954-ben így számolt be:

A Baja–Dunapataj-vasút építésénél vízágyúval mossák el a homokhegyet. Ebből a homokból épült az új vasúti töltés az ingoványos terepszakaszon. Az épülő töltés alól kirobbantják az iszapot, és így az úttest a szilárd talajig süllyed le. Ezzel az eljárással a vasútépítők másfél millió forintot takarítanak meg.

Filmhíradó, 1954. augusztus

A vasút előzménye, hogy a Duna bal partján fekvő városok már az 1870-es években szerették volna, ha a Pest–Zimony vasútvonal Kalocsa és Baja érintésével épült volna meg. A küzdelemben végül alulmaradtak Kiskunhalas és Szabadka ellen, éppen a kedvezőtlen talajviszonyok miatt. A Dunapataj–Kalocsa–Baja(–Bezdán–Zombor)-vonal helyett viszont a névadó három állomásra eljutottak különböző vonalak. Megépült a Kalocsa–Kiskőrös-szárnyvonal (1882-ben adták át) és a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonal (1902-től helyiérdekű vasútvonalként üzemelt).

kepkivagas_gumivonat1.PNG

A vasúti töltés építése 1954-ben.
Forrás: Filmhíradó / youtube

A Rákosi-korszak elemzői megjegyzik, hogy a Gumivasút ugyanúgy a korszak jelképe, jellemző lenyomata, mint ahogy a magyar narancs vagy a gumipitypang volt. Az 1949-ben elfogadott első ötéves terv 1951-es módosításába belevették, hogy a vasútnak meg kell épülni (hasonlóan ahhoz, hogy "számos új, Magyarországon eddig nem termelt növény termelését kell kikísérletezni", mint az alföldi magyar gyapot, a rizs, a földimogyoró, a gumipitypang, vagy A tanú című filmből ismerős Balaton-felvidéki magyar narancs). A vasút szerepelt a céltervekben, a társadalmi nyomás miatt jó előre kitűzték az átadás napját is. Tehát 1956-ban ennek megfelelelően a forgalomnak mennie kellett, bármi áron. A határidőig viszont a vasútból csak a töltés épült meg.

A sínek és mozdonyok nélküli vasúti szárnyvonalat Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter (aki 1910 és 1937 között maga is vasutas volt) és Belenyi Béla állomásfőnök adta át Kalocsa állomáson, 1956. szeptember 9-én. A buszok közlekedtetésére nemcsak a vasúti díjszabást alkalmazták, hanem úgy általában a vasúti forgalmi utasításokat is. Így például a beérkező busznak tisztelegtek a vasutasok, akik a fel- és leszállás befejezése után vasúti jelzőtárcsával szabályosan menesztették azokat. A beszámolók szerint emiatt a vasutasok kellemetlenül érezték magukat, egyfajta büntetésként fogták fel, ha a Gumivasútra osztották be őket.

Vágányzári menetrend vonatpótló autóbuszjáratokkal
Forrás: omnibusz.blog.hu

Az ideiglenesnek szánt megoldásnak végül részben 1960. április 1-jén vetettek véget, amikor megszüntették a sosem létezett vasútvonalat. Pontosabban mondva a buszok üzemeltetését átvette a MÁV Szegedi Igazgatóságától a 43. számú Autóközlekedési Vállalat (AKÖV). Az útvonalban annyi változás történt, hogy Dunapataj és Kalocsa között a buszok már nem a földúton, hanem Ordas és Foktő érintése nélkül, az 51-es számú főúton jártak.

A csak papíron létező vasúti üzemi területeket a MÁV (felismerve, hogy a vonal az azt követő 10 éven belül biztosan nem fog megépülni) átadta mezőgazdasági művelés céljára. Az immáron az AKÖV által közlekedtett autóbuszokon viszont továbbra is a vasúti díjszabás maradt érvényben, egészen 1971 végéig. 1972. január 1-jétől (más forrás szerint 1973. január 1-jétől) a vonalon áttértek a normál autóbuszos díjszabásra. Ezzel a 80 kilométer hosszú vasútvonal története végleg lezárult.

Fenn vagyunk a Facebook-on: Aranykerék.blog
Csatlakozz, hogy időben értesülhess az újabb bejegyzésekről.

Ajánljuk a blog többi cikkét is: Aranykerék blog

Felhasznált és ajánlott irodalom

Indul a bakterház:

A 196-os őrhely

A Gumivasút:

A bejegyzés trackback címe:

https://aranykerek.blog.hu/api/trackback/id/tr214555116

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pallee 2019.01.12. 16:56:17

Kunszentmiklós-Tass

Aranykerék 2019.01.12. 17:13:36

@pallee:
Köszönöm, javítottam.

Vészfékváltót alaphelyzetbe állító kalauzhölgy 2019.01.12. 17:46:19

"felkerült a helyszín a turistautak.hu és a geocaching.hu OSM alapú térképére is."

Kedves Szerző!
Ezzel a mondatrésszel igen sok embert haragítanál magadra ha ott olvasnák.
A turistautak.hu teljesen önálló kezdeményezés volt a 2000-s évek lején, és az a mai napig is. 2014-ben és utána néminemű harc után az OSM elkezdte átvenni a TUHU adatait, és megjeleníteni azt a saját térképén, a saját szabad licenszével.
De a TUHU soha nem volt OSM alapú, az OSM viszont most is TUHU alapú.
Ugyanígy a gc.hu-n felvitt POI-k megjelennek az OSM-en is, de fordítva nem.

Aranykerék 2019.01.12. 19:23:15

@Vészfékváltót alaphelyzetbe állító kalauzhölgy:
Kár lenne haragudni, ha meg is lehet beszélni. :-)
Köszönöm a tájékoztatást. Sajnos a két nevezett honlapon elérhető térképen nem tüntetik fel a copyright adatokat. Szerencsésebb lenne a helyzet, ha a jobb alsó sarokban ők is kitennék, hogy kié az alaptérkép, ahogy a többi hasonló térképes honlapon teszik. Így elkerülhetők lennének a félreértések.

MCMLIX 2019.01.12. 19:47:11

"A Vecséstől északnyugatra" megjelölés a bakterházra mennyire biztos? Van erre forrás?
Az ma az Üllői út 4-es út kereszteződés.
Talán a film helyszíne miatt, nekem a Vecséstől délre eső (ma Kakucsi úti kereszteződés)
is lehetséges.

Aranykerék 2019.01.12. 21:34:42

@MCMLIX:
Köszönöm a kérdést, teljesen jogos felvetés.
Kiegészítettem a bejegyzést még egy forrással, Orosz Károly helytörténész cikkével, aki elég jól körbeírja a pontos helyszínt: A 198-as őrház volt a mai Vecsés-Kertekalja, a 196-os pedig a szomszédja északnyugatra, a 4-es útnál. Orosz szerint a számozás délkelet felé növekszik, és csak páros számokat használtak. Lecseréltem a térképet, mert az előzőről lemaradt Koncz bácsi őrháza (az pedig még fentebb van), és kiegészítettem a képaláírást is ezzel az információval.
Még egyszer köszönöm a kérdést.

MCMLIX 2019.01.12. 21:43:34

Csak hogy saját magamat cáfoljam, a motoros baleset is inkább a (ma) 4-es útnál (nem meg-) lévő bakterházat erősíti. A Kukacsi úti lehetőséget inkább csak a mai látvány miatt vetettem fel.
Remek cikk!!

Aranykerék 2019.01.12. 21:57:56

@MCMLIX:
Még egyszer elolvasva Orosz Károly cikkét: Koncz bácsi őrháza nem lehetett az északabbi, mert az már jó eséllyel nem Vecséshez tartozik. Még az is lehet, hogy a Kakucsi úti őrház lesz az övé. Ennyit tudunk róla: "Vecsés területén a Göciként ismert gidres-gödrös részen is volt egy vasúti őrház, ahol a filmbeli Koncz bácsival Bendegúz jól megértette magát,..."

Az szinte biztos, hogy az Üllői út végén volt Szabó őrháza.

kkn 2019.01.13. 00:14:41

Egy '67-es légifotó van a fentről.hu-n a helyszínről. Azt nem tudom, a épület melyik, ami látszik. Az istálló? Emlékem szerint a bakterház szinte az átjárónál állt, a fák alatt.
A másik már '80-as, azon már nincsenek épületek.

www.fentrol.hu/hu/legifoto/147526?r=1&c=2113394.8026174996:5932578.1167615:7

kkn 2019.01.13. 00:18:34

@Aranykerék: Amúgy a könyvben le van írva, hogy Koncz bácsi őrháza is vecsési? Meg hanyadik a Szabóétól? Már régen olvastam.

kkn 2019.01.13. 00:42:33

De a talán valódi vecsésiről is van '67-es légifotó. Nem tudom, hogy a képen egymással szemben lévők közül a kicsi mikor épült? A regény, ami a leírtak szerint önéletrajzi ihletésű, szemben lévő baktrházakat ír. De a kései katonai térkép is csak egyet jelez az Üllői végén. A nagy szerepel a mapire térképeken. A kataszterin a formája is megvan, kiugró bejárattal. Amilyen a légifotón is, csak utóbbin északnyugat felé hosszabb.

Aranykerék 2019.01.13. 09:03:31

@kkn:
A regényből ennyi információnk van:
"A bakterházunktól egy kilométerre magányos bakterbódé ácsorgott. Ennek a bakterbódénak nem volt se udvara, se istállója, messziről jártak ide szolgálatba a bakterok.
Ezt a kis bakterházat mindig elkerültem utaim közben, mert itt szokott szolgálatban lenni Konc bácsi is."
Hogy még zavarosabb legyen a helyzet, még egy idézet a könyvből:
"Egy kis futással hamar elértem a 196-os bakterházat. Konc bácsi lelkendezve fogadott."

CSB1196 2019.01.13. 09:09:54

Ha meg lenne újra építve a film és a kornak megfelelően a bakterház biztos sokan zarándokolnának oda folyamatosan, én is fizetnék érte, mint egyfajta múzeum a magyar filmtörténet ikonikus helyszíne....kb. mint a kaliforniai helyszínek ahová a filmek miatt mennek sokan, de sajnos erre nálunk senki sem gondol..

balazsj. 2019.01.13. 13:05:21

Olvastakor gyerek- és fiatal korom jött vissza! A pótkocsis autóbusz pótkocsija kiváló vesekőrázóként működött , mert az útviszonyok olyanok voltak. A vonal építésének első jele a távíróhálózat kiépítése volt, ezt követte a kordékkal végzett töltésépítés, ezzel egyidejűleg a különböző betonépítmények elkészítésével. Majd jött "Titó, a láncos kutya" korszak, ami a "projektnek" véget vetett. Aztán a téeszesítés időpontját követően a töltéseket beszántották, a távíróvonal is eltűnt, a betonépítményeket pedig robbantásos technikával eltüntették. Egyedül Kalocsán,. a Móra F. utcán maradt meg egy ma is használt híd.

balazsj. 2019.01.13. 13:11:06

Tévedés, hogy a pótkocsisok buszok nem érintették Ordast és az azt követő Géderlakot, Dunaszentbenedeket, Uszódot, Foktőt! Persze, nem zárom ki, hogy Dunapataj és Kalocsa között nem lehetett az ötvenegyesen közlekedő "sebesvonat"!

Aranykerék 2019.01.13. 16:51:01

@balazsj.:
Egyelőre nem sikerült megtalálni az 1960 utáni buszmenetrendet. Ha meglesz, frissítem vele a cikket. Esetleg ha valakinek megvan, megköszönném ha elküldené.
Pótkocsis buszok is jártak? Azért meglepő, mert a hivatkozott forrásokban csak szóló buszokat mutatnak.
Ez a Móra Ferenc utcai híd az, ami a Csorna-Foktői-csatorna fölött van? Szívesen beleírnám a cikkbe, de ehhez is jó lenne egy forrást találni.

kkn 2019.01.14. 17:12:13

@CSB1196: Sajnos kissé félreesik. Ha aszfaltút mellett lenne, mint pl. az Üvegtigris, akkor lenne benne ráció, bár valószínűleg évtizedek alatt hozná be a ráfordított pénzt, ha valaki újraépítené. Ezt ma. egy rajongó mecénás tudná pénzelni, üzleti alapokon feltehetőleg nem érné meg.
Állami támogatás nem jön szóba szerintem, mert az író munkásmozgalmi kötődésű volt. Ilyen témában született is regénye, amit a bakterházhoz fűzött utószó szerűségben meg is említenek, hogy vehető Bendegúz felnőtt korának.