Aranykerék

Jobbra hajts!

Áttérés a bal oldali közlekedésről a jobb oldali közlekedésre

2019. február 01. - Aranykerék

1941-melleklet3.PNGMagyarország közútjain 1941-ben, a második világháború idején, két ütemben tértek át a bal oldali közlekedésről a jobb oldali közlekedésre, a nemzetközi normákat követve, az európai kontinensen utolsó előttiként. Az átállás napján szükség volt a közúti jelzőtáblák áthelyezésére, vagy például az autóbuszok ajtóinak átépítésére, nem utolsó sorban komoly tájékoztató kampányt kellett folytatni az új szabályok megismertetése érdekében. A forgalmirend-változtatáshoz egy főváros környéki körzetet kellett létrehozni, az ideiglenes körzethatárokon pedig átmeneti szabályokat kellett bevezetni. Sajátos helyzet alakult ki Észak-Erdélyben, ahol kétszer is át kellett állni a jobb oldali közlekedésre.

 A főváros felől kihaladó jármű 1941-ben, egy Budapest környéki ellenőrzőpontnál. A budapesti körzetben még a bal oldali, a körzeten kívül már a jobb oldali közlekedési rend van érvényben.
Forrás: Fortepan (14763) / Négyesi Pál

Balra hajts!

A jobb oldali közlekedésre Anglia, Svédország és Magyarország kivételével egész Európában, az 1920-as évek második felétől kezdve, majd a második világháború első éveiben, az 1930-as évek végéig bezárólag minden országban áttértek. A kelet-közép-európai térségben utoljára maradt Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország. A németországi közlekedési rendet követve Ausztriában 1938. szeptember 19-én (bár egyes tartományokban már az első világháború alatt is jobb oldali közlekedést használtak), Csehszlovákia területén pedig 1939. május 1-jén vezették be az új közlekedési rendet.

Ez idő tájt Magyarországon is komolyan foglalkoztak a kérdéssel, 1939 júniusában hivatalosan be is jelentette a közlekedésügyért felelős minisztérium a változtatási szándékot, elsősorban az elszigetelődéstől, az idegenforgalom visszaesésétől tartva, de a világháború kitörése miatt 2 évre elhalasztották a tényleges intézkedéseket. Így végül az európai kontinensen utolsó előttiként (egyedül az 1964-ig az "angolos" közlekedés mellett kitartó Svédországot megelőzve) született meg a forgalmirend-változást elrendelő jogszabály. Az átállás két ütemben történt, országosan 1941. július 6-án hajnali 3 órakor, míg Budapesten és környékén (a rendeletben pontosan meghatározott területen, az úgynevezett budapesti körzetben) több hónappal később, csak 1941. november 9-én hajnali 3 órakor tértek át a menetirány szerinti jobb oldali közlekedésre.

Észak-Erdélyben kétszer is át kellett állni a jobb oldali közlekedésre. Az akkor még Romániához tartozó terület az 1930-as évek végén egyszer már áttért ugyan a jobb oldalra, de az 1940-es Magyarországhoz csatolást követően ismét visszaállították az ország többi részén használt bal oldali közlekedést. Így 1941 júliusában ott már (néhány éven belül) másodszor történt meg a jobbrahajtásra történő átállás.

Határállomás 1939-ben, a szomszédos országoktól eltérő közlekedési rendre, a balratartásra figyelmeztető többnyelvű táblával
Forrás: Fortepan (57348) / Karabélyos Péter

Észak-Erdély határa 1940-ben, a balrahajtásra figyelmeztető négynyelvű táblával
Forrás: Fortepan (43630) / id. Konok Tamás

Jobbra hajts!

A jobb oldali közlekedés bevezetésének költségeit 12 millió pengőre becsülték. A lakosság figyelmének felhívása érdekében tájékoztató kampányt kellett indítani. Az átállás napjaiban az összes KRESZ-táblát át kellett helyezni az út bal feléről a jobb felére. Az autóbuszokat át kellett építeni, a bal oldalról a jobb oldalra kellett áthelyezni az ajtókat. A tömegközlekedést ennek érdekében Budapesten november 8-án 23 órakor leállították, ami másnap reggel a már átszerelt ajtajú buszokkal indult újra. A fővárosban és környékén az első napokban körülbelül 1600 rendőr és csendőr volt szolgálatban, akik igyekeztek betartatni az új szabályokat.

Autóbusz 1941-ben, a budapesti Cházár András utcában. A busz még a bal oldalon közlekedik, de a "jobbra hajts" figyelmeztető táblát már felszerelték rá.
Forrás: Fortepan (117999) / Glázer Attila

Villamos 1941-ben, a budapesti Széll Kálmán téren, a "jobbra hajts" figyelmeztető táblával
Forrás: Fortepan (71735) / Lissák Tivadar

Közlekedésbiztonsági hirdetés egy villamos oldalán, 1941-ben, Budapesten
Forrás: Fortepan (71739) / Lissák Tivadar

Jobbrahajtásra figyelmeztető felirat egy taxin, 1941-ben, Budapesten
Forrás: Fortepan (71742) / Lissák Tivadar

Plakát Budapesten, 1941 novemberében
Forrás: Fortepan (71732) / Lissák Tivadar

Balra előzz!

Az átállás különösebb probléma nélkül lezajlott. Ennek elsősorban két oka volt. Az egyik az, hogy jól előkészítették a váltást. Az új szabályokról szórólapok, plakátok készültek, 1941 áprilisától kezdve a rádióban és az újságokban figyelmeztették a lakosságot, júliusban a Magyar Világhíradó is bemutatta az új közlekedési helyzetet. Az iskolákban a gyerekek számára, illetve a hivatásos sofőrök részére szervezett tanfolyamokon külön leoktatták az új közlekedési rendet. Az átállás napján a forgalmasabb kereszteződésekben, egyes útvonalakon hangosbemondással segítették a közlekedőket. A jobb oldali közlekedésre való figyelmeztetéshez kihasználták a közforgalmú buszokat, villamosokat, taxikat is, azokon tájékoztató táblákat, hirdetéseket helyeztek el.

filmhirado-1941-3.PNG

Falragasz 1941 első felében.
Forrás: Képkocka a Magyar Világhíradó 907. (1941. júliusi) adásából

Utastájékoztató tábla egy budapesti villamoson, 1941-ben
Forrás: Fortepan (71740) / Lissák Tivadar

Leszállás a jobb oldalon!

A másik nyilvánvaló, gyakorlati ok, ami a viszonylag zökkenőmentes átállást elősegítette, hogy a gépjárműközlekedés jelentősen visszaesett 1941-re, az azt követő években pedig még tovább csökkent. Az átállás évében 52 808 darab gépjármű volt nyilvántartva, de 1939 és 1941 között számos olyan, a háborúval összefüggő rendelet jelent meg, ami alaposan visszafogta a magáncélú gépjárműforgalmat, és ami miatt a nyilvántartott járművek nagy része nem vett részt ténylegesen a forgalomban. Ilyen jogszabály volt 1939-ben a szállítóeszközök honvédelmi szolgáltatás címén történő igénybevételéről szóló rendelet, majd a cseppfolyós tüzelőanyagok, kenőolajok, gumiabroncsok, tömlők zár alá vételéről szóló, valamint ezt követően a többi üzemanyag mellett a motalkó (etil-alkohollal kevert benzin) árusítását is korlátozó, arra jegyrendszert bevezető rendeletek.

Ezeket újabb korlátozások követték, 1940-ben szigorították, külön engedélyhez kötötték a gépjárművek üzemben tartását, az engedélyeket pedig időszakosan felülvizsgálták. A legálisan vásárolható üzemanyag mennyiségét tovább csökkentették. A meghozott kényszerintézkedések a lovaskocsi-forgalmat viszont eleinte nem érintették, emiatt arányaiban magas maradt a lóvontatású járművek száma. (A háború utolsó éveiben viszont a ló is "hiánycikk" lett.) A személyautók forgalmának csökkenésével párhuzamosan egy darabig emelkedett a motorkerékpárok száma is.

Sört szállító lovaskocsi 1941 elején, még az út bal oldalán
Forrás: Fortepan (153341) / Miklós Lajos

Az 1941 utáni években is tovább folytatódtak az újabb korlátozó rendeletkiadások. Csökkentették a megengedett sebességet, tovább korlátozták a gépjárművek forgalomba helyezhetőségének feltételeit, a tartósan üzemen kívül helyezett járműveket pedig be kellett szolgáltatni (ezeket "donorként" hasznosították). A korlátozások odáig vezettek, hogy végül teljesen megtiltották a vasárnapi és ünnepnapi magáncélú gépjárműhasználatot. A forgalomban lévő gépjárművek száma 3 év alatt a közel 53 ezerről alig 21 ezerre csökkent.

Az 1941-es forgalmirend-változást követően a baleseti statisztika (a fenti okok miatt is) nagy mértékben nem romlott, az ebben az időszakban a korábbinál nagyobb számban bekövetkező összeütközések, megcsúszásos balesetek inkább a kedvezőtlenné váló időjárásnak voltak betudhatók, mint az új, elsőre szokatlan szabályozásnak. A legsúlyosabb baleset Székesfehérváron történt, ahol egy rosszul átépítetett autóbusz "befalazott" ajtaja dőlt ki, ekkor egy kalauz kiesett a buszból.

1941-melleklet1.PNG

Az 1941-es rendelet szerinti "budapesti körzet" határa
Forrás: a rendelet melléklete / Arcanum

Rechts fahren! Tenete a destra!

A körzethatárokon ellenőrzőpontokat alakítottak ki, az út szélén és az úttest fölé háromnyelvű "Jobbra hajts" (az ellenkező irányból pedig "Balra hajts") feliratú táblákat emeltek, 100 és 200 méterre pedig előjelző táblákat, valamint a 10 km/h-s sebességkorlátozásra és a veszélyre figyelmeztető táblát tettek ki. A táblák mellett a forgalmasabb utakon forgalomterelő útburkolati jeleket festettek fel.

A jogszabály szerint a budapesti körzethez a következő határtelepülések által meghatározott terület tartozott: Szentendre, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Felsőgöd, Fót, Mogyoród, Gödöllő, Isaszeg, Pécel, Maglód, Ecser, Vecsés, Alsónémedi, Dunakisvarsány, Taksony, Csepel-szigeti községek, Érd, Törökbálint, Budakeszi, Nagykovácsi.

A körzethatárokon áthaladó utakon összesen 28 ideiglenes ellenőrzőpontot hoztak létre.

filmhirado-1941-1.PNG

Körzethatár, ideiglenes ellenőrzőpont Budapestről kifelé nézve
Forrás: Képkocka a Magyar Világhíradó 907. (1941. júliusi) adásából

Előjelző tábla a budapesti körzet egyik határpontjánál 1941-ben
Forrás: Fortepan (14767) / Négyesi Pál

Balra nagy ívben, jobbra kis ívben

Az 1941-es rendelet nagyrészt az 1929-es KRESZ-rendeletet, kisebb részben 1932-es, 1933-as, 1936-os és 1938-as rendeleteket módosított. Többek között a következő változtatások léptek érvénybe: (A jogszabály szövegét nagyrészt meghagytuk, de egyes régimódi kifejezéseket – pl. járómű, gyalogjáró, stb. – lecseréltük, néhol az írásmódot a mai szabályokhoz igazítottuk.)

  • Az úttesten, annak menetirány szerinti jobb oldalán kell haladni.
  • Szemből jövő jármű elől jobbra kell kitérni.
  • Járművet általában csak balra szabad előzni. A rendőrhatóság szükség esetén a hidakon, valamint egyéb erre alkalmas utakon a jobbra előzést rendelheti el.
  • Irányváltoztatás esetén balra a külső nagy ívben, jobbra a belső kis ívben kell bekanyarodni.
  • Ha a járművek olyan útkereszteződésnél, vagy útkanyarulatnál találkoznak, ahol a közlekedést hatósági közeg (rendőr, csendőr) nem irányítja, a jobb felől jövő járműnek, fő- és mellékútvonal kereszteződésénél pedig a főútvonalon haladó járműnek a többi járművel szemben elsőbbsége van.
  • A járművezetők karjelzései a következők:
    • a) lassítás és megállás esetén a jobb karnak felfelé kinyújtása;
    • b) a haladás irányának megváltoztatása esetén jobbra a jobb, balra a bal karnak vállmagasságban vízszintes kinyújtása.
  • Szembejövő gyalogosnak lehetőleg jobbra kell kitérni, az elől haladót pedig balról kell előzni.
  • A lovasoknak az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kell haladniuk, és amennyiben az úttesten részükre külön hely (lovagló út) van megjelölve, csak azt használhatják.
  • Az állatok csak az úttest jobb oldalán vezethetők, illetőleg hajthatók.
  • Zárt csoportnak a menetirány szerinti jobb oldalon, lehetőleg az úttest szélén kell haladnia. Forgalmasabb útvonalon haladó zárt csoport első és utolsó sorának bal oldalán szürkülettől napkeltéig, sűrű ködben és kellően nem világított hosszabb alagútban egy-egy lámpát vagy fényvisszaverő üveget kell vinni. Ez utóbbi rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a csoport élén és közvetlenül utána a csoporthoz tartozó, szabályszerűen világított jármű halad. Ezek a rendelkezések a fegyveres erők és közbiztonsági szervek menetelő csoportjaira nem vonatkoznak.
  • Kerékpárosoknak a közúti forgalomban csak egymás után és az úttestnek a menetirány szerinti jobb oldalán szabad haladniuk. A jogszabályban meghatározott testületek és szervek tulajdonában levő kerékpáron szolgálatot teljesítő kerékpárosok azonban több sorban is haladhatnak, ha azzal a szembejövő járművek forgalmát nem akadályozzák.

Szabálytalanul, az út menetirány szerinti bal oldalán közlekedő személygépkocsi 1943-ban.
(A jelzőtábla jelentéséről ebben a bejegyzésben írtunk.)
Forrás: Fortepan (72635) / Lissák Tivadar

Először balra tekintsünk!

A Filmhíradó így számolt be 1941 júliusában az új szabályokról:

Július 6-ától kezdődően – Budapest székesfőváros és körzete kivételével – az egész országban életbe lépett a jobb oldali közlekedés. A jobb oldali közlekedés főszabálya: Jobbra tarts, jobbra térj, balra előzz! Irányjelző készülékkel el nem látott járművek a kanyarodást a kar vízszintes kitartásával jelezzék! Balra nagy ívben, jobbra kis ívben kell kanyarodni. A lassítást vagy megállást karfeltartással jelezzük! Ha áthaladunk [gyalogosan] az úttesten, először balra, az úttest közepén pedig jobbra tekintsünk!

Fenn vagyunk a Facebook-on: Aranykerék.blog
Kövesd az oldalt, hogy időben értesülhess az újabb bejegyzésekről.

Ajánljuk a blog többi cikkét is: Aranykerék blog

Felhasznált és ajánlott irodalom

  • A m. kir. belügyminiszternek és a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek 1941. évi 187.000. B. M. rendelete a közúti közlekedésrendészeti szabályoknak a jobboldali haladásra áttéréssel kapcsolatos módosításáról (hivatkozás)
  • Bálint Sándor: Autózásunk hőskora. Budapest, Gondolat, 1986.
  • hvg.hu: Hetven éve jobb oldalon, 2011. november 11. (hivatkozás)
  • Magyar Világhíradó: Jobbra hajts!, 907. sz., [1941. július] (filmhiradokonline) (youtube) [3:20-tól]
  • Nagy Gergely: Hatvanéves a "Jobbra tarts!" Magyarországon. vezess.hu, 2001. július 6. (hivatkozás)

 Nyitókép: részlet a jogszabály mellékletéből / Arcanum

A bejegyzés trackback címe:

https://aranykerek.blog.hu/api/trackback/id/tr8014601942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szaktanár 2019.02.02. 22:52:28

zseniális. és mi a helyzet a kormány elhelyezkedésével? ha már a közlekedés sávot váltott, a kormánynak is a másik oldalra kell kerülnie...

¿Qué tapas hay? 2019.02.03. 22:26:35

@Szaktanár: Nem szükségszerűen. Abban az időben igazából nem nagyon számított melyik oldalon van a kormány, emlékezzünk arra, hogy az 1934-es Meseautó filmben címszereplő Horch 780-as is balkormányos volt. A kormánykerék elhelyezése leginkább a gyártó országtól függött: a német, francia vagy amerikai autóknál baloldalt, az angoloknál jobboldalt.

Megjegyzem, ma is lehet pl. Magyarországon jobbkormányos kocsit szabályosan forgalomba helyezni, bár közlekedni vele nem túl kényelmes.