Aranykerék

A Kiskunsági kisvasút újraindítása

A Kecskemét–Bugac kisvasút és vonzáskörzetének fejlesztési lehetőségei

2019. március 29. - Aranykerék

2019. március 24-én jelent meg a Vonattal? Természetesen! blogon A Kecskeméti Kisvasút napjainkban című hiánypótló, előremutató blogbejegyzés. A cikk a vasút jelenlegi helyzetének bemutatásán kívül többek között a vonal újranyitásának kérdését járja körbe, felvázolva a lehetséges alternatívákat. Mivel a cikk maga is három ponttal zárul, szeretném néhány gondolattal folytatni, kiegészíteni a leírtakat.

20190327_154052.jpg

Bugac vasútállomás épülete 2019. március 27-én

Fontos kiindulópontnak tartom azt a megállapítást, hogy újra kell gondolni a kisvasút szerepét, feladatát. Másképpen fogalmazva a kérdés tehát az, hogy vajon kikből fog állni a leendő utazóközösség, kiket lehet és kiket akarunk megcélozni, megszólítani, végül kiszolgálni. Az említett cikk több válaszlehetőséget is ad erre a kérdésre. A válaszok között ott vannak az iskolába vagy munkahelyre (majd onnan haza) siető ingázók, a túlzsúfolt buszok helyett a vasúti alternatívát választók, vagy például a gyalogtúrára induló kirándulók.

20190327_164236-1.jpg

"Nők" és "Férfiak" – Melléképület Bugac felső állomáson

Ki kell mondani, hogy a napi szintű ingázásra a kisvasút a jelenleg ismert állapotában nem alkalmas, egyszerűen nem ez a tempója. Az ugyanis sokkal inkább a bámészkodásról és a kikapcsolódásról szól, nem a sietés és nem a minél gyorsabb célba érkezés a célja. Ráadásul a vasút Kecskemét és Jakabszállás között a főút mellett halad, aligha lehet túl vonzó látvány a munkába/munkából sietőknek a legfeljebb mondjuk 35-40 km/h-val (reálisan talán inkább 20-25 km/h-val) haladó vonat ablakából nézni a 90 km/h-val elhaladó személygépkocsikat. Az ennél nagyobb sebesség eléréséhez jóval nagyobb beruházásra van szükség.

Időről időre előkerül a különböző "mentsük meg a vasutat" kampányok érvrendszerében az úgynevezett tanyavilág lakóinak érdeke. Az ezzel érvelők szerint ugyanis ők azok az emberek, akik közúton megközelíthetetlen helyen laknak (nincs ilyen), és csak vasúttal tudnak érvényesülni. Ez a romantikus kép bár jól hangzik, már régóta nem létezik. ("A puszta romantikája a múlté.") Erre a költői képre, és ennek folyamatos ismétlésére nem lehet egy vasút működését alapozni.

Ennek a kisvasútnak az újraindítás, a fejlesztés első ütemében nem a hivatásforgalomról, nem a hagyományos tömegközlekedésről kell szólnia, sokkal inkább a szabadidő eltöltését kell, hogy megcélozza. A hátizsákos, bakancsos túrázok, kirándulásra és a természetbe vágyó családok, közösségek és persze nem utolsó sorban a nosztalgiázó vasútbarátok lehetnek a valódi célközönség, akik kihasználva a helyi adottságokat, a vonatról leszállva részt vehetnek a lovas turizmusban, a szabadtéri programokban, bemutatókban és kiállításokban, a természetjárásban, gasztronómiában és így tovább.

Egyelőre félre kell tenni azokat a terveket is, hogy a kisvasutat a helyi közlekedésbe akarjuk bevonni. Oda ugyanis rövid távon nem lehet és nincs értelme integrálni, a kisvasútból nem lesz villamos vagy HÉV. Ugyanakkor azzal nagyon is egyetértek, hogy a vasútállomások, végállomások megközelíthetőségét, a helyi és helyközi közlekedéssel való kapcsolatát erősíteni kell, a távolabbról busszal vagy nagyvasúton érkezők számára is biztosítani kell a kapcsolódást. Ebből a szempontból valóban Kecskemét KK állomás nem túl szerencsés helyzetben van.

Arra viszont remek példákat tudunk mondani az országban, amikor a kisvasút végpontja egyben egy túraútvonal kezdőpontja, egy természeti látnivaló helyszíne (pl. Mátravasút, Szalajka-völgy, Lillafüred stb.). A hivatkozott cikk is végül eljut ehhez a válaszhoz, jól látja meg a szerző a lehetőséget Bugac és térségében, a nemzeti parkban.

Tehát röviden fogalmazva, leegyszerűsítve, ideális esetben egy kisvasút egyik végállomása nagyvasúthoz, másik végpontja turistaúthoz kapcsolódik.

20190327_153533-1.jpg

A gyalogos, kerékpáros és lovas turistautakat és helyi nevezetességeket, látnivalókat bemutató tájékoztató tábla Bugac állomás mellett. (A térképre sajnos elmulasztották bejelölni Bugac felső állomást, illetve oda sajnos nem tettek ki ilyen táblát. Megneveztek viszont 18 további látnivalót és mindegyik helyen van egy ilyen tábla.)

Első körben el kell vetni azokat az álmokat is, hogy a kisvasutat a teljes hosszában Kecskemét és Kiskunmajsa, illetve Kiskőrös között egy lépésben, teljes egészében fel kell támasztani. A továbbiakban inkább ennek csak egy önmagában is életképes, viszonylag rövidebb szakaszában kellene gondolkodni. (Ott is csak a nagyobb állomásokat igénybe véve, a régi "tanyai" megállók – például Törökfái felső, Matkó alsó, Kocsistanya, Jakabszállási tanyák, stb. – elhagyásával.)

Természetes dolog, hogy a vasútbarátok, valamint az így kimaradt vonalszakasz mentén lakók számára ez a javaslat elvből elfogadhatatlan, érthető érzelmi okokból hallani sem akarnak róla. De be kell látni, hogy a jelenlegi állapot és annak hosszabb távon változatlan maradása végzetes következményekkel fog járni (járműállomány, pálya állagromlása és főként az épületek visszafordíthatatlan pusztulása), az első cél tehát az lehet, hogy ki kell mozdulni a mostani helyzetből. Ehhez a Kecskemét–Bugac vonalszakaszt érdemes tovább vizsgálni, a többit egy későbbi ütem számára – bármennyire is fájdalmas – egyelőre félre kell tenni. :-(

Tegyük hozzá, hogy ez a "rövidebb" szakasz is jóval hosszabb, mint az ország többi működő kisvasútja.

20190327_153940.jpg

A váróterem és a bedeszkázott pénztár Bugac állomáson, 2019. március 27-én

Függetlenül attól, hogy mikor nyílik lehetőség a forgalom újbóli beindítására, addig is szükség van a járművek és az épületek állagmegóvására, mielőbbi felújításukra.

A személyszállításra igénybe vehető vasúti járművek borzalmas állapotban vannak. Nem csak az idő vasfoga, hanem a szándékos pusztítás, értelmetlen (és zavartalan, következmények nélküli) vandalizmus is súlyos károkat okozott a gördülőállományban. És ez nem csak a személykocsikra vonatkozik, az egykori járműskanzen mára gyakorlatilag megsemmisült. Jelenleg – ha jól sejtem – nincs egyetlen használatra fogható kocsi sem, mindegyik komolyabb felújításra szorul. Mint ismert, a vonalbezárást követő időszakban az őrzésre nem fordítottak kellő figyelmet, viszonylag későn kapcsoltak. A jó hír, hogy mára a kecskeméti végállomás a járművekkel együtt be van kerítve, őrzésükről gondoskodnak. (Ami persze azzal a hátránnyal jár, hogy a felvételi épület nem közelíthető meg, a gőzmozdony pedig nem látható.)

kecskemet_2019_marcius_118.jpg

Megrongált öreg kocsi Kecskemét KK állomáson
Forrás: vonattal-termeszetesen.blog.hu / Balogh Zsolt

A pálya állapota nem egységes a teljes vonalon. A vonal nagy részén ugyanakkor meglepően jó állapotban van a pálya, mármint ahhoz képest, hogy közel tíz éve nincs menetrend szerinti közlekedés és az ehhez kapcsolódó pályafenntartás. (Egyszerűbben fogalmazva: Kész csoda, hogy nem hordták még el az összes vasat.)

20190327_155015-1.jpg

Bugac állomás bejárata Bugac felső felől, 2019. március 27-én

Van azért rossz hír is. Helyenként hiányoznak a váltók (pl. Bugac felső), máshol a sínekből is eltűntek darabok (Szank környéke), több helyen az illegális, alkalmi útátjárók rongálják a pályát (pl. Bugac és Bugac felső között, Szank térségében). Összességében a kép viszont pozitív, a Bugac és Bugac felső közötti bejárás alkalmával mindössze két korhadt talpfát sikerült találnom, gondos kezek valamikor a közelmúltban a pályát a rádőlt fáktól megtisztították, az űrszelvény végig szabad.

Mint a régi vasútvonal minden állomása, Kecskemét KK állomás főépülete is romos állapotban van. Az épület értékes, védelemre érdemes része a város címerét ábrázoló dombormű és az épület tetején elhelyezett kovácsoltvas KGV (azaz Kecskeméti Gazdasági Vasút) felirat. Az épület falán lévő címerállat még a helyén van, de kérdés, hogy az ágaskodó kecske mikor ugrik le a helyéről.

kecskemet_2019_marcius_117.jpg

Kecskemét KK állomás főépülete
Forrás: vonattal-termeszetesen.blog.hu / Balogh Zsolt

Szintén lepusztult képet mutatnak Bugac és Bugac felső állomások. Ezek lényegében az 1928-as eredeti állapotukban maradtak meg, azokon komolyabb átépítést (szerencsére) nem végeztek, őrzik a közel 100 évvel ezelőtti korszakra jellemző építészeti stílusjegyeket. A jellegzetes, arányos, míves épületek homlokzata részben nyerstégla-architektúrás felületekből áll. A fából készült, zöldre festett oszlopos, boltíves, farácsos megoldások a korszakra jellemző pótolhatatlan értéket képviselnek, azok a mai lerobbant állapotukban is ámulatba ejtenek. Ugyanakkor ezeket az épületeket – nem akarok tippeket adni senkinek – sajnos nem őrzik, azok lassan de biztosan pusztulnak. A vasút újranyitásától függetlenül is egy külön projekt lehetne a műemlék jellegű állomásépületek felújítása, számukra új (turisztikai célú) funkció biztosítása. (Nem tudom, hogy hivatalosan van-e valamilyen műemléki védelem ezeken az épületeken, de a mai viszonyokat ismerve – sajnos – ennek nincs is jelentősége, attól azok még zavartalanul pusztulnak.) A kétvágányú Bugac állomáson és a háromvágányú Bugac felsőn lévő felvételi épületek szinte tökéletesen egyformák, a különbség a két állomás között, hogy Bugac felsőn további két szolgálati épület is található, a hozzájuk tartozó, szintén teljesen egyforma gazdasági épületekkel és melléképülettel együtt.

20190327_213320.jpg

Bugac felső állomás felvételi épületének részlete 2019. március 27-én. Részleteiben és egészében is szép.

Az épületek a körülményekhez képest jó állapotban vannak, szerencsére még bőven a menthető (de már a veszélyeztetett) kategóriában. Optimizmusra azonban kevéssé ad okot, és meglehetősen szomorú látványt nyújt, hogy az összes ajtó és ablak be van deszkázva vagy OSB lappal be van fedve. A tető viszont ránézésre jó állapotban van, az épületek remélhetőleg nem áznak be, ami bíztató jel.

20190327_164557.jpg

Bugac felső állomás felvételi épületének "utcafrontja" 2019. március 27-én

A járművek, épületek és a pálya mellett még egy, elsőre kevéssé lényegesnek tűnő kérdésre szeretnék kitérni. A megállóhelyek, állomások megnevezését illetően igazi őskáosz alakult ki. A mai (pontosabban a bezáráskori) megállónevek többszöri átnevezések után alakultak ki. Jellemző a közel 100 éves folyamatra, hogy a "Bugac" nevet az 1928-as nyitás óta három különböző állomás is viselte (a mai Bugacpusztaháza, a korábbi Bugacmonostor, vagy a későbbi Bugac felső), közben volt egy negyedik megállóhely is Nagybugac (régebben Alsó-Bugac) néven. Tegyük hozzá, hogy többé-kevésbé védhető mindegyik névadás. A "Bugac" név ugyanis egyszerre jelent egy települést (nagyközséget), valamint a Kiskunsági Nemzeti Park vele szomszédos, nagy kiterjedésű védett területét (kb. 11 500 hektár), azon belül egy erdőt is, meg egy pusztát is.

Maga a vonal(hálózat) elnevezése sem egységes. A legtöbb forrás Kecskeméti kisvasút néven említi, a korabeli hivatalos (ma már archaikusnak ható) Kecskeméti Gazdasági Vasút megnevezés mellett. A bugaciak viszont – el nem ítélhető módon – inkább Bugaci kisvasút néven nevezik. Olykor találkozni a bugaci kispöfögő névvel is, egyébként tévesen, ez ugyanis nem a vasútvonalnak, hanem a rajta (egykor) közlekedő gőzmozdonynak a beceneve. Az egyik régi térképen szimpatikus módon városnevek helyett a tágabb térségre utaló Kiskunsági kisvasút néven hivatkoznak rá. Egyetlen terméknek – és a kisvasút igenis az – sem tesz jót, ha nincs egy, és csakis egy jól használható márkaneve. Ki kell emelni a sokféle név közül egyet, és abból kell terméknevet (brandet) csinálni. (lásd: Mátravasút)

Ebben a formában nem igaz, hogy "helyi busz nem jár már errefelé", a kiinduló végállomás közvetlen közelében van egy buszmegálló-pár – de ezt valóban jól titkolják az érdeklődők és a városba látogató turisták elől. A Kecskemét KK előtti buszmegálló groteszk módon éppen a vasút megrövidítéséért részben felelős felüljáróról kapta a nevét (Halasi úti felüljáró), nem véve tudomást az út túloldalán lévő vasútállomásról. Ez egyébként a vonal többi állomására és a hozzá kapcsolt buszmegállóra is jellemző. A Törökfái állomás előtti megálló szemérmesen a Törökfái, vendéglő nevet viseli. A Jakabszállás, Deák Ferenc utca megállóhely sem hirdeti magáról, hogy éppen a vasútállomás előtt van. A Bugac felső melletti buszmegálló is csak a Bugac, vasúti átjáró nevet viseli. De ennek a rossz gyakorlatnak az ellenkezőjére is van példa: Az egykori vasúti megállóhelyhez tartozó buszmegállót ma is – buszmegállóhoz kissé szokatlan módon – röviden és egyszerűen Matkó alsó (nem vicc...) néven nevezik. Bugac vasútállomás közelében viszont sajnos tényleg nincs buszmegálló, a legközelebbi a Bugac, községháza nevű központi megállóhely.

1553805698-1.png

Turistautak, körutak, tanösvények Bugac vá. és Bugac felső térségében (a kék körök a vasútállomásokat jelölik)
Forrás: turistautak.openstreetmap.org

De mit tud Bugac?

Bugac nagyközség mellett található a szintén Bugac névre hallgató védett terület, a Kiskunsági Nemzeti Park egyik egysége. A gyalogos, kerékpáros és lovas turisták számára turistautakat, körtúrákat alakítottak ki. A biztonságos gyalogos közlekedésre (gyalogtúrára) is alkalmas kerékpárút épült Bugac és Móricgát között, ami érinti Bugac állomást és Bugac felsőt is. Turistautak indulnak Bugacról, Bugac felsőről és Hittanya megállóhelyről. (Hittanya egyébként tényleg egy egyházi épületről kapta a nevét az 1990-es évek elején, korábban Móricgáti tanyák néven szerepelt a menetrendekben.)

A látnivalók között szerepel például a Pásztormúzeum, a fokozottan védett Ősborókás, lovastanyák, az Alföldfásítási Múzeum, kilátó, különböző bemutatóhelyek (hűvösölő, isztronga, karám, kontyos kunyhó, cserény, csőszház), az Aranymonostor, az Öreg Csárda, a helytörténeti gyűjtemény, stb.

Bugac gazdasági programja (2016–2019) ugyanakkor kiemeli, hogy "az idegenforgalom a település azon ága, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek", míg egy 2014-es tanulmány szerint "a korábbi beruházások, turisztikai vonzerők mára elavultak, a látogatószám a tizedére esett vissza – nem számítva a Kurultáj rendezvényt".

20190327_180943.jpg

Látnivalók Bugac környékén
Forrás: a bugaci Szabadság téren kihelyezett térképről készült fotó / Térképvilág Kft., Bugac Nagyközség Önkormányzata, 2005

Bugac felső állomástól ágazott ki az alsómonostori "erdészeti" vonal, ennek nyomai ma is láthatók. (Viszont a vasút Wikipédia cikkében lévő vonalas ábrán ez tévesen szerepel: nem Nagybugac felé "lefelé", hanem a mai Bugac állomás felé "felfelé" ágazott ki ez a szárnyvonal.) Az állomáson három vágány is található, "ideiglenes" végállomásnak jól használható. Ugyanitt a főépület mellett másik két, kihasználatlanul álló, üres épület is található. Ezeknek is új funkciót kell (és lehet) találni.

20190327_164022.jpg

Bugac felső állomás bejárata az állomástól Bugac felé nézve. A jobb oldalon látható hosszú talpfák az egykori alsómonostori szárnyvonal váltójának a helyét jelölik. A régi vonal helye a közeli útátjáró aszfaltján is látszik.

Véleményem szerint tehát a kisvasút feltámasztásához a következő célokat kell kitűzni, nagy vonalakban ezek mentén érdemes továbbgondolkodni:
– A vasút meghosszabbítása Kecskemét alsó állomáson keresztül a nagyállomáshoz
– A járművek (gőzmozdony, személykocsik) felújítása, karbantartása
– Állomásépületek felújítása (az eredeti stílusjegyek megtartásával), mosdók, ivókutak, kézmosók kialakítása (Kecskemét KK, Törökfái, Jakabszállás, Bugac, Bugac felső)
– Pálya felújítása, az engedély nélkül kialakított útátjárók felszámolása, a forgalmasabb útátjárókban a forgalmi rend felülvizsgálata
– A vasútállomásokhoz kapcsolódó buszmegállóhelyek átnevezése a vasútállomások nevére; utastájékoztatás fejlesztése a helyi és helyközi buszközlekedésben
– Új buszmegálló létesítése Bugac vasútállomás mellett
– Nosztalgiavonatok indítása Kecskemét KK (a vonal meghosszabbítását követően Kecskemét állomás) és Bugac felső állomás között. ([Kecskemét –] Kecskemét KK – Törökfái – Jakabszállás – Bugac – Bugac felső állomások)
– Bekerített (őrzött) járműskanzen kialakítása Bugacon és/vagy Bugac felsőn.
– Meglévő turistautak fenntartása, fejlesztése, új turistautak (körutak, tanösvények) kialakítása; az eredetileg Hittanya megállóhelynél induló Boróka tanösvény meghosszabbítása Bugac felső végállomásig
– Bugac felső épületeinek kialakítása, mint a nemzeti park (a Karikás Csárda mellett egy újabb) "bejárata", illetve mint "közlekedési (vasúttörténeti) és természetvédelmi (kiskunsági) múzeum"; az állomáson lévő üres épületek hasznosítása, azoknak új funkció biztosítása; vendéglátóhely(ek) üzemeltetése
– A kisvasút és a Kiskunsági Nemzeti Park munkájának összekapcsolása, közös és egymáshoz kapcsolódó programok kidolgozása
– A meglévő programok, látnivalók fejlesztése, újak kidolgozása (turizmus, lovas centrumok, szálláshelyek, bemutatóhelyek, kiállítások, vadaspark, hajtányozás, skanzen, vendéglátóhelyek, stb.)
– Marketingkampány, egységes arculat, következetes megnevezések (brand) használata (Kiskunsági kisvasút)
– Honlap, applikáció készítése a vasútról és a kapcsolódó programokról, látnivalókról, turistautakról, stb.
– Emléktábla állítása az egykori Rávágy tér kisvasúti végállomás helyén álló lakóépület falán...

A cikk megírása során támaszkodtam a vasutallomasok.hu oldal adataira, fotóira, hozzászólásaira, köszönöm a segítséget. Külön köszönet Balogh Zsoltnak, a hivatkozott cikk szerzőjének. A képek forrása a képaláírásokban szerepel, ahol nem, azok a szerző saját fényképei.

Észrevételeket, véleményeket az aranykerek.blog@gmail.com címre várjuk.
Facebook-oldalunk: facebook.com/aranykerek.blog

A bejegyzés trackback címe:

https://aranykerek.blog.hu/api/trackback/id/tr8714721569