Aranykerék

Mozgókönyvtárak Magyarországon

2019. április 11. - Aranykerék

img41.jpgÁprilis 14-én ünnepeljük a könyvtárosok napját. Ebből az alkalomból a hazai mozgókönyvtárak 105 éves múltra visszatekintő történelméből készítettünk egy rövid összefoglalót.

Talán legismertebbek a "történelmi mozgókönyvtárak" közül a második világháború után indított budapesti villamoskönyvtárak. Kevésbé ismert azonban a minden bizonnyal legelsőként létrehozott hazai mozgókönyvtár, a még az első világháború idején működő állatkerti, szamárfogatos kocsikönyvtár története. 1914. május 1-jétől 1918-ig a budapesti állatkertben közlekedett egy fogat, amit előbb egy, később két ceyloni törpeszamár vontatott. A fogattal kialakított "parkkönyvtárban" 200-300 könyv (pár évvel később már 500 könyv) közül lehetett választani az állatkert látogatóinak. Kölcsönözni, az állatkertből könyvet kivinni ugyanakkor csak a bérleteseknek lehetett, a többieknek a kijáratnál le kellett adni a könyveket. A mozgókönyvtár ötlete és megvalósítása Lendl Adolf állatkert-igazgató és Szabó Ervin könyvtárigazgató nevéhez köthető, kettejük együttműködésében jött létre, akik "remek szakmai és emberi kapcsolatban" álltak egymással.

allatkerti_konyvtar.jpg

Az első mozgókönyvtár, a fővárosi állatkert oroszlánketrece előtt, valószínűleg 1914-ben
Forrás: booksandsoul.wordpress.com / Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története I. kötet. 1945-ig. Szabó Ervin Könyvtár. Budapest, 2004. p. 140.

A világháború végével aztán megszűnt ez a szolgáltatás, és (a rendelkezésre álló források szerint) egészen a következő világháború végéig nem is találkozunk Magyarországon hasonlóval. Ötlet szintjén azonban már az 1930-as években felmerült, hogy félreállított villamoskocsikban fővárosi fiókkönyvtárakat hozzanak létre, de ebből végül nem lett semmi. A tervet a második világháború lezárását követően újra elővették, immáron részben kényszerből, részben pedig propagandacéllal.

kepkivagas_keb_02.PNG

Képkocka a "Két emelet boldogság" című filmből (1960)
Forrás: videa.hu / Filmmúzeum

Az 1945 utáni, romokban heverő Budapesten végül három, a háborúban megsérült és ezért a tömegközlekedésből végleg kivont villamost alakítottak át mozgókönyvtárrá. Ezek a jellemzően végállomásokon, félreeső hurokvágányokon, vakvágányokon várakozó villamosok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kihelyezett könyvtáraiként működtek. A villamoskönyvtárakat egyrészt azzal a céllal hozták létre, hogy a háborúban tönkrement egyes kerületi könyvtárépületeket ideiglenesen pótolni tudják, amíg a könyvtárak újranyitása nem válik lehetségessé. Másrészt viszont propagandacélokat is szolgáltak.

072-650x433.jpg

Az 1-es számú Mozgókönyvtár, valamikor 1945 júliusa és 1946 májusa között
Forrás: retromobil.hu

A még a 19. század végén készült BVV Bb típusú sérült kocsikból álló könyvtárat Vas Zoltán főpolgármester kezdeményezésére (utasítására) hozták létre. (Más források Fort Sándor könyvtári főtiszt kezdeményező munkáját emelik ki.) Az új létesítményeknek mind a bevezetésük, mind a kivezetésük több ütemben történt: Az 1-es számú mozgókönyvtárat 1945. július 23-án (a 9550-es, később 7410-esre módosított pályaszámú kocsiból), a 2-es számút (a 9552-es kocsiból) egy héttel később, végül a 3-as számút (a 9556-os, később 7411-esre átszámozott kocsiból) 1946. január 28-án hozták létre (ez utóbbit 1955 után 2-es számúra nevezték át, miután a korábbi 2-es megszűnt). Az ideiglenesnek szánt könyvtárvillamosok végül egészen az 1960-as évek végéig szolgálatban voltak, a 9552-es kocsit 1955-ben, a 7410-est 1965-ben, a 7411-est 1969-ben vonták ki végleg a forgalomból, a kocsikat az 1960-as évek végéig elbontották. (Itt jegyezzük meg, hogy számozásokat, évszámokat illetően a források sokszor ellentmondásosak, hiányosak, a fent leírtak a forrásokból kihámozható legvalószínűbb, de közel sem biztos forgatókönyvet jelentik.)

0011.jpg

2-es számú Mozgókönyvtár a II. kerületi János Kórház előtt, 1964. március 10-én
Forrás: MTVA Archívum

A három fiókkönyvtár együtt körülbelül 2000 kötetből állt. Az Orczy tér melletti Baross kocsiszínben egy raktárhelyiség is a rendelkezésre állt, ahol elfért mind a 2000 könyv, más forrás szerint 3000 könyv. A pontos nyitvatartást illetően is ellentmondásosak az egyes források. Ami bizonyos, hogy a könyvtárakat nem folyamatosan, hanem időszakosan működtették, azok csak hetente 2-3 kijelölt napon, akkor is mindössze pár óráig (talán 3-4 órahosszán át) voltak látogathatók. A villamosok számára kijelölt állomáshelyek voltak "a Bosnyák téren, a Béke téren, a kőbányai Liget téren, a kispesti Villanytelepnél, valamint Budán a Török utcában, a Lejtő útnál és Albertfalva-kitérőnél, továbbá a János kórháznál lévő hurokvégállomásnál"; más felsorolás szerint "Újpesten, Pestlőrincen, a Kerepesi úton, a Dózsa út két pontján, Rákospalotán, Albertfalván, valamint a II. és a XII. kerületben". Utóbbi forrás szerint összesen 10 helyszínről van szó. Egy harmadik forrás így összegzi a helyszíneket:

"Útvonalak:
1. számú Mozgókönyvtár (vezető: Kolozsvári Géza): Bosnyák tér és Béke tér
2. számú Mozgókönyvtár (vezető: Sárosi Istvánné): Kőbánya Liget tér és kispesti villanytelep
3. számú Mozgókönyvtár (vezető: dr. Kolozsvári Gézáné dr. Schöner Magda): Török utca, Lejtő út és Albertfalva-kitérő"

Majd megjegyzi, hogy pár évvel később "már Újpestre, Pestlőrincre, Pestimrére, a kőbányai temetőhöz, Kelenföldre és a János kórházig is elvitték a könyveket". Egy negyedik forrás ehhez még hozzáteszi, hogy "idővel állandó fiókkönyvtárak létesültek, melynek következtében áthelyezték a mozgókönyvtárakat, így került villamoskönyvtár Kelenföldre, Rákospalotára és az Orczy térre".

162269_mozgokonyvtar.jpg

Kelenföldi lakótelep, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár mozgókönyvtára a Fraknó utcai parkolóban 1976-ban
Forrás: Fortepan (84709) / Magyar Hírek folyóirat

fnyip19830506098.jpg

Forrás: MTVA Archívum

A három villamoskönyvtár megszüntetése után Budapesten a könyvtárak visszahúzódtak az épületek falai közé. Egészen 1973. február 6-ig, amikor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár mozgóbuszt indított, elsősorban az új lakótelepek ellátása érdekében. Az Ikarus 255 típusú távolsági buszból átalakított könyvtárban előbb egy buszsofőr és egy könyvtáros dolgozott, később, az 1980-as évek közepétől a könyvtárossá is kiképzett sofőrök egyszemélyben üzemeltették a fiókkönyvtárat. A buszon 3000 könyv volt kölcsönözhető, igaz ebből 700 könyvet a csomagtérben tároltak. A teljes raktári könyvállomány ugyanakkor 17 ezer kötetből (az 1980-as évek végén már 46 ezer kötetből) állt. A járatok kezdetben Budapest 9 kerületének 13 állomásán álltak meg, egy-egy állomáson 2 órát tartózkodtak, hetente egyszer.

f_ber19600709013.jpg

A miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtár Moszkvics típusú művelődési autója Apróhomok tanyaközpontban, 1960. július 9-én
Forrás: MTVA Archívum

Hasonló kezdeményezések indultak országszerte a városi intézményektől távol fekvő kistelepülések, szórványok ellátására is. Ezek a falvakat járó buszok vagy teherautók jellemzően valamikor az 1960-as évek elején indultak útjukra először, ezek a "művelődési autók" szigorú menetrend szerint közlekedtek. Így például a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár egy Moszkvics típusú, a célnak átalakított kisteherautót használt, ami a megye 16 települése között ingázott.

Az 1970-es években indult hasonló buszos szolgáltatás Budapest (1973, 1976) mellett Pécsen (1974), Székesfehérváron (1975), Kaposváron (1977), Érden (1978), továbbá Tatabányán, Győrben, majd az 1980-as években Cegléden (1984, 1987).

31466640_592639617778734_4130691727276218936_n.jpg

Tudósítás az 1975. március 23-án átadott, Ikarus 255 típusú járműből kialakított székesfehérvári könyvtárbusz átadásáról.
Forrás: Hold Antikvárium

A buszokból kialakított könyvtárak az 1980-as évekig tudták megőrizni és bővíteni olvasóik számát, az intézmény a kezdeti népszerűség után azonban gyorsan hanyatlani kezdett, a szolgáltatások pár év után sorra megszűntek. A szolgáltatás színvonalának az sem tett jót, hogy a sokszor kiöregedett, leharcolt, megfelelő fűtés-hűtés nélkül üzemelő buszok gyakran meghibásodtak, kimaradtak (tudunk olyan esetről, amikor a karbantartás hiánya miatt kigyulladtak). Másik problémakör volt, hogy – idézem – "működtetésük szakmai szervezési gondokat is felvetett, hiszen a buszokra kerülő állomány mellett a továbblépéshez egyre inkább szükség lett volna egy folyamatosan gyarapodó, gazdagodó és megfelelően feltárt háttér állományra, s a speciális munkarendű és szakértelmű személyzet biztosítása is problémákat okozott. A műszaki gondok, a magas üzemeltetési költségek és a speciális szakmai kívánalmak megteremtésének nehézségei hamarosan a buszüzemeltetések megszüntetéséhez vezettek." Így aztán az ország nagy részén az ezredforduló környékén, vagy már azt megelőzően újra hosszabb kényszerszünet következett. A kivételek közé tartozott a többszörös újrakezdő Pécs (helyi: 1974–1990, 1992–1999; körzeti: 2011–) és az "elsőgenerációs" városok közül legtovább kitartó, de végül a küzdelemben alulmaradó Cegléd (helyi: 1984–2012, 2013; körzeti: 1987–1991) esete.

Az ezredforduló után szórványosan, rövid ideig fennmaradt próbálkozások ismertek. A legtöbb ilyen kezdeményezés eleve meghatározott ideig, kampányszerűen üzemelt. Budapesten például 2000. szeptember 30-án, mindössze egy napig közlekedett a 2A jelzésű villamosvonalon, a Jászai Mari tér és a Petőfi híd között egy két kocsiból (3332, 3342) összeállított könyvtárvillamos. A vonaljegy jelképesen 3 forintba került, a villamoson lehetőség volt a régi könyvek megvásárlására is. A korabeli beszámolók szerint a járatokra nagy volt az érdeklődés.

kt_33.jpg

Mozgókönyvtár 2000. szeptember 30-án, a budapesti 2-es villamosvonalon
Forrás: villamosok.hu / Németh Zoltán Gábor

Tartósan, huzamosabb ideig működő, vagy nagyobb területet lefedő hazai mozgókönyvtárra csak kevés sikeres példát ismerünk, azok messze nem fedezik az országos szükségletet. Egy 2005-ös adat szerint akkor az ország 1684 aprófalvából (ezer főnél kisebb falvakból) mindössze 421-ben működött (bizonyos szempontrendszer szerinti) "megfelelő" könyvtári szolgáltatás. Érdemes felidézni a másfél évtizeddel ezelőtt megfogalmazott, akkor 10 éven belül 50 buszból álló járműflottát vízionáló célkitűzéseket, ezek szerint "az ezer fő alatti kisközségek esetében azonban már nem kellene állandó intézményt fenntartania az önkormányzatnak, a jövőben könyvtárbuszokból kölcsönözhetnének az olvasók. Az elképzelések szerint egy-egy busszal mintegy 50 ezer embert lehetne úgy ellátni, hogy általában kéthetente jutna el egy-egy községbe a busz (a mozgókönyvtárban mintegy 5 ezer könyvet lehetne egyszerre vinni). A számítások szerint egy ilyen busz mintegy 50 millió forintba kerülne, a könyvbeszerzési és a fenntartási kiadások évente közel 20 millió forintot jelentenének, s tíz év alatt jönne össze az ötven járműből álló buszpark." Ennek jegyében 2006-ban, annak érdekében, hogy a városi könyvtáraktól legtávolabb eső kistelepüléseken élők számára is elérhető legyen a könyvtári szolgáltatás, létrehozták a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert. Ennek a rendszernek többek között az a célja, hogy előre meghatározott menetrend szerint közlekedő könyvtárbuszokat üzemeltessenek.

A rendszerváltás után sikerrel működő mozgókönyvtárak helyszíneként (központjaként) a különböző cikkek például Pécs (2011–), Miskolc (2019–), Nyíregyháza (2014–), Cegléd (1984–2012, 2013), Győr (2006–) gyakorlatát, illetve például az Edelényi (2004–) és Encsi (2006–) kistérséget szokták kiemelni. Ezek közül a továbbiakban itt egyet ismertetünk, az aprófalvakban gazdag Baranya megyei térséget mutatjuk be.

54517164_2510581778960273_1960681170811224064_n.jpg

A 2010-ben átadott pécsi 1-es számú mozgókönyvtár teherautója Birjánban, 2019. március 22-én
Forrás: Csorba Győző Könyvtár

A Pécs környéki aprófalvas térségben a Csorba Győző Könyvtár két mozgókönyvtára 2011 januárjától napjainkig sikeresen üzemel, a mai kor követelményei szerint bővített és újragondolt szolgáltatásokkal, korszerű járművekkel. Az 1-es busz 2011-ben indult, jelenleg (a 2014-es, 2018-as és 2019-es bővítést követően) 33 település tartozik az ellátási területhez. A 2-es busz 2014. április 1-jén csatlakozott az 1-es számúhoz, további 28 Baranya megyei település bevonásával, majd a 2015-ös, 2017-es, 2018-as és 2019-es bővítést követően mára már 34 település tartozik a Baranya Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer újabb szolgáltatásához, a két busszal (pontosabban inkább teherautók ezek) így összesen 67 települést vontak be a programba. A könyvtárbuszok az egyes településekre havonta kétszer jutnak el, egy alkalommal helyszínenként másfél órán át tartanak nyitva, az előzetesen meghirdetett menetrend szerint.

Tegyük hozzá, hogy Pécsen 1974-ben is volt már könyvtárbusz, tehát nem a 2011-es projekt az első a városban. Az 1974. április 2-án (Budapest után elsőként) indult busz ugyanakkor még csak a pécsi peremkerületek 8 megállóhelyét (kölcsönzőállomását) érintette. Ez az első busz körülbelül 7 éven át dolgozott, addigra viszont a busz gyakori meghibásodása miatt a szolgáltatás a megszűnés szélére került, 1981. május 14-én azonban sikerült egy másik Ikarust beszerezni, amivel folytatódhatott a könyvtári szolgáltatás, immáron 9 megállóhely érintésével. Aztán ugyanez megismétlődött 1988-ban, a buszt műszaki hiba miatt előbb leállították (itt viszont sajnos nem sikerült új buszt beszerezni), majd végül sikerült megjavíttatni, ekkor 10 megállóhellyel újraindították a szolgáltatást. Egészen 1990-ig hajtották a buszt, amikorra már olyan rossz műszaki állapotban volt, hogy egy alkalommal kisebb tűz ütött ki benne. Ekkor ezt a buszt is végleg leállították, szünetelni kényszerült a szolgáltatás. A harmadik könyvtárbusz másfél év kihagyás után, 1992-től 1999-ig közlekedett, 11 megállóhelyet érintve. Ezt a "Paula" névre keresztelt buszt a székesfehérvári Ikarus-gyárban már eleve a könyvtár igényei szerint alakították ki. 1999-ben ezt a járművet is leállították, ezt követően viszont egészen a fenti 2011-es projektig kellett várni, hogy újraindulhasson Baranya megyében a könyvtárbusz – a korábbi 11 helyett 67 megállóhellyel.

konyvtarbusz_vagott.jpg

Pécsi könyvtárbuszok 1974-ben és 2014-ben
Forrás: csgyk.hu


Nyitókép forrása: "Cegléd, Kossuth városa" című előadás, 29. dia / Ceglédi Városi Könyvtár / Varga Istvánné

Észrevételeket, véleményeket az aranykerek.blog@gmail.com címre várjuk.
Facebook-oldalunk: facebook.com/aranykerek.blog

A bejegyzés trackback címe:

https://aranykerek.blog.hu/api/trackback/id/tr2214756571

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Karolac 2019.04.20. 18:07:07

Nem II, hanem XII. kerületi az1964-es fénykép helyszíne. Egyébként tudható, hogy kik láthatók a képen? Már csak azért is, mert ha nem tévedek, akkor a fejkendős néniben anyámat vélem felfedezni... :) Amíg létezett ez a könyvtár, törzskölcsönzők voltunk.

Aranykerék 2019.04.23. 16:31:25

@Karolac: Sajnos csak annyi információm van, ami az eredeti MTI-képaláírásban szerepel:
"Budapest, 1964. március 10. Nagy az érdeklődés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2. számú mozgó könyvtáránál, amely mindennap máshol tart nyitva. Ezen a napon a II. kerületi János Kórház előtt várta az olvasókat. MTI Fotó: Petrovits László"